Zombinvázió – 2. Fejezet
"Gyengéd kezeket érzek az arcomon végigsuhanni, forró csókot az ajkaimra simulni, kinyitom szemem és egy gyönyörű szempárral találom magam szembe. Vadul csókoltuk egymást, szorosan összesimultunk mint két kicsi legó, újra a szemembe nézett, gyengéden végigsimított az arcomon, lehunytam a szemem, és mikor újra tágra nyílt, egy rothadó zombival találtam magam szembe...
Semmi fegyver nem volt nálam, úgyhogy felkaptam az első kezembe akadó dolgot, ami egy evőpálcika volt...
Beleszúrtam a szemébe, lerúgtam magamról, aztán egy csöppet elgondolkodtam, hogy mi a szarért van evőpálcika az éjjeliszekrényen...
Egy két bizarr dolgot átgondolva inkább szedtük magunkat fel, és rohantunk ki a házból, mielőtt reggelik lennénk.
Mind ledöbbentünk, amikor megláttuk ki áll előttünk...
Lédy Punci volt az, hatalmas agyzabáló hadseregével...
Popopopopo pokerfész popopopokerfész popopopopo pokerfész popopopo pokerfész - mondogatta folyamatosan és jött felém, a már szinte felismerhetetlen milyen agyoncsicsázott szar ruhájába, és az öltözködési stílusunkra pályázott...
A zombik közeledtek, de azon a ruhán semmi nem hatolt át...
Egy hatalmas ordítás hasított ki a zombihadsereg közül, és egy lány szaladt ki onnan, hatalmas rózsaszín láncfűrésszel, és irtotta ki a zombinépet.
Jöttem segíteni a zombigagát kiirtani – mondta vigyorogva.
Én meg Aoi leesett állal néztük, ahogy tizedeli a zombinépet, de gagához nem nyúl.
Öhh izé – mondtam a lánynak zavartan. Kölcsön adod egy kicsit a láncfűrészed? Minden álmom az, hogy én szeleteljem fel Lédy puncit – mondtam csillogó szemekkel.
Nem mondott semmit, rám mosolygott, átnyújtotta a láncfűrészt, és felcsillant a szemem.
Ez mindig is Bad Romance volt – ordítottam az égbe, és szaladtam Lédy Punci felé, hogy felvágottat csináljak belőle, de nem akart átmenni a láncfűrész a vas ruháján...
A zombik gyülekeztek oda, nézték Lédy pina „előadását” és csodálták őt...
Mit is várhatnánk ezektől az agyzabáló szaroktól? Lédy Picsa zenéjét csak agyatlanok hallgatják – mondtam Gagával viaskodva.
Mindketten beleértően bólogattak, én meg továbbra is próbáltam áthatolni Lédy Punci páncélzatán semmi sikerrel...
Összedugtuk a fejünket, és próbáltuk kiagyalni valamit, amivel elintézhetnénk.
Egyetlen használható ötlet volt, és az az, hogy rárobbantunk egy házat, ami jelen esetbe lehetetlen volt...
A felénk közelítő zombik fejét kezdtük el levágni, és dobálni hozzá, de az se működött valami jól...
Víz – ordítottam fel.
Mindenki hülyén nézett rám, de aztán nekik is leesett mire gondolok.
Hoztunk a házból egy slagot, szembeálltam Lédy Puncival, és:
Halál rád – ordítottam. Ránk nem erőszakolod a szar zenéd – eresztettem meg a vizet, és kezdett el hátrálni.
A vízsugártól kezdett egyre gyorsabban rozsdásodni, pont annyira, hogy áthatolhassak vele a csini rózsaszín láncfűrészemmel.
Hirtelen megjelenik előttünk valaki, akiről nehéz eldönteni hogy fiú e vagy lány....
A vízsugár elé áll, és ordít:
Hagyjátok Lédy Gagát! Mért kell őt bántanotok? Ő a pop istennője – ordította sírva.
Úgy néztünk rá, mint egy szökött elmebetegre...
Mért véded ezt az agyatlan zombit?
Mert én istenítem őt.
…Fiú vagy te egyáltalán vagy lány? - kérdeztem közömbösen.
Ez is meg az is. - mondta pironkodva. Én drága istennőmet akarom utánozni.
Elkerekedett szemekkel néztünk rá.
Ja igen – nevettem fel kínosan. Lédy picsának farka is van – mondta fintorogva...
Ne bántsátok – mondta az a fiú vagy lány mérgelődve.
Mindhárman a hasunkat fogtuk a röhögéstől...
Na jól van elég volt a vidulásból – mondtam a spermafrizurára fogva fegyvert. Aki Lédy picsát szereti, az nem tartozik közénk – ordítottuk kórusba.
Elkezdtük őt lőni, de Lédy pina elállt, és megvédte még azzal, amit a rozsda nem evett meg...
Igaz, nem volt olyan látványos halála, mint amit terveztem, de megfelelt. Mi a neved picsafiú?
Nem vagyok picsafiú – mondta mérgelődve. Senior vagyok – mondta felhajtott állal.
Illik hozzád csillagvirág – mondtam gúnyolódva. Még hasznunkra lehet – mondtam gondolkodóba esve. Lehetne pajzs, amikor támadnak az agyatlanok.
Mindenki beleegyezően bólogatott, és elindultunk az új zombivadászatra, új fiú vagy lány vagy mi tudom én milyen társunkkal...
Muszáj volt egy kicsit lepihennünk, úgyhogy elmentünk a közeli parkba, ahol még nem volt zombinvázió, mert el volt kerítve.
Leültünk a fűbe, hallgattuk a zombik hörgését, és néztük a lassan szálldogáló felhőket.
Aoi közel hajolt hozzám, gyengéden megsimogatott, és gyengéd csókot lehelt az arcomra.
Hatalmas sikítás hasította meg a fülem, hogy majdnem beszakadt a dobhártyám...
Néztünk mindenfele, hogy kinek az agyát zabálják, de sehol se láttunk vergődő emberfélét.
Senior ott hisztizett mellettünk, mint egy kislány, mi meg visszafeküdtünk, egymás karjába.
Újra beszakította az ordítás a dobhártyánkat, és akkor vettünk észre, hogy a rózsaszín láncfűrészes lány ordibál.
Te lány, mért ordítasz ilyen hangosan? - néztem rá riadtan.
Nem vagyok lány – mondta puffogva. Vagyis de. De van nevem is.
És mi a becses neved? - kérdeztem gúnyosan.
Miyumi vagyok. - mondta fennkölten.
Nos Miyumi, mért ordítottál.
Nem mondott semmit, csak ránk mutatott.
…
Nem mondod? - mondtam elkerekedett szemekkel.
Elvetemült tekintettel bólogatott.
Mindig is szerettem volna egy elvetemült yaoi fangörlnek örömet okozni – gondoltam magamba.
Sunyin megcsillant a szemem, közel hajoltam Aoihoz, és gyengéden végigsimítottam az arcán.
Csábosan belenéztem a szemébe, közel hajoltam hozzá, és gyengéd csókot leheltem az arcára.
Akkorát sikított Miyumi, hogy Senior ijedtébe úgy megugrott, hogy egy felette ágaskodó zombi fejét leütötte.
Ahány felé lehetett dőltünk a röhögéstől.
Hirtelen megkordult a gyomrom, és muszáj volt valami kaja után kutakodni.
Megjelent előttem egy párizsis zsömle, és ijedtembe felugrottam a fára...
Bazmdeg szendvics – mérgelődtem, aztán leugrottam, és elrugtam úgy, hogy pont Senior homloka közepét találta el.
Elkezdte rágcsálni a fejét, mi meg szakadtunk a röhögéstől.
Feltápászkodtunk, menőn megálltunk, mint egy metál banda, senior meg a ribancunk, és kimentünk újra a zombinvázióba kaját keresni.
Rábukkantunk magára a mennyországra...
Egy hatalmas bolt, ember sehol, és minden mi szem szájnak ingere ott volt...
Édességek, hamburgerek, parfümök, szexuális segédeszközöl.
Csillogó tekintettel rohantunk be, és széledtünk szét, mindenki más fele.
Én mentem az édességekhez, mert nagyon édesszájú vagyok.
Miyumi a ruhákhoz, Senior meg a sminkekhez....
Aoi meg csak állt ott, magányosan, olyan drámaian, és nézett ki a lassan elpusztuló világra.
Odasétáltam hozzá, leguggoltam Mikeyhoz, és simogatni kezdtem őt.
Mi baj? - kérdeztem.
Sóhajtott...
Az egész családom elveszett – mondta szomorúan.
Nekem is – mondtam én is szomorkodva. Megette egy párizsis zsömle – könnyeztem.
Lehajolt hozzám, átölelt, és simogatta a hátam.
Miyumi már szinte olvadozott s látványtól, mint egy fagyi, Senior meg cicomázta magát, mint egy rossz kurva...
Senior, légy oly nedves hagy abba egy csöppet a picsádkodást, és etesd meg a kutyám, ha nem akarod, hogy zombi vacsi legyél – vetettem oda neki.
Morgolódva jött ide, emelte fel Mikeyt, mint egy porcelánbabát, és vonultak félre.
Néztem őt egy darabig, láttam hogy milyen gyengéd, és óvatos vele.
Legalább ez az egy jó tulajdonsága van, ha már a világ egyetlen megmaradt ribancja – gondoltam magamba.
Kicsit vidulni akartam, úgy hogy bevetettem magam a chips részlegbe...
Annyi -féle volt, nem tudtam melyiket tömjem magamba először...
A chips az egyetlen dolog, amivel engem BÁRMIRE rálehet venni...
Sajnos könnyen megvesztegethető vagyok, ez van. Sprite.
Mindenki vidám volt, telezabáltuk magunkat, fetrengtünk, zenét hallgattunk, mert hát pont megtaláltuk a városba az egyetlen olyan lejátszót, ami még működik, és pont hogy egy zenebolt mellett van a mi kis boltunk.
Buliztunk egy jót, dobáltunk Seniort mindennel ami a kezünkbe került.
Csoki, tégla, szemét, vagy levágott zombifej.
Jól szórakoztunk, tele is voltunk, és ideje volt már nyugovóra térni.
Bezártuk a boltot, hogy senki se tudjon rajtunk kívül bemenni, és mentünk valami házféleséget keresni, ahol aludhatunk ma.
Egy csodás nagy kastélyt találtunk, szintén szinte várkastélyszerűen körbevéve.
Bementünk, körbejártunk, és leültünk együtt a nappaliba tévézni.
Én meg Aoi ültünk a kanapén, Senior nagyon közel ült a tévéhez, és az Én Kicsi Pónimat nézte csodálattal...
Inkább nem mondtam semmit, csak gyengéden végigsimítottam Aoi szakadt sexy farmerján, és szenvedélyesen ránéztem.
Egyből értette a célzást.
Kigombolta a farmerját, ami még megmaradt belőle, gyengéden megsimogatta a fejem, lehajoltam, és beleszippantottam a férfias illatába.
Miyumi megint ordibált örömébe, Senior megfogta a fülét, én meg mosolyogtam, és kihámoztam Aoi férfiasságát.
Gyengéden kezdtem nyalni, forrón, közbe Miyumi ide oda kezdett ingadozni örömébe, Senior még mindig az Én Kicsi Pónimat nézte, közbe cicomázta magát, mint egy kislány, Aoi szenvedélyesen nyögött a zombival teli éjszakába, Mikey meg nyugodtan szuszogott a mellettünk lévő kis fotelkába.
Úgy éreztem ez az igazi családias hangulat.
Elmosolyodtam, és folytattam Aoi kényeztetését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése