Vakarcs Szerelem - 7. Fejezet

Vakarcs Szerelem – 7. Fejezet

Kibelez, feldarabol, és megetet egy kóbor kutyával...

Még élni akarooooook!

• Deni, menjél aludni, anyu halálra aggótta magát miattad. - förmedt rá Saya Denire.

Megint rám vetette azt a gyilkos pillantását, és lassan közelíteni kezdett hozzám...

Hátrálni kezdtem, de nekimentem egy fának, nem volt menekvés.

• Válaszolj – mondta Saya ridegen. Mit csináltál az öcsémmel?

Remegtem, éreztem, hogy akár az aurája is szét tudna tépni...

• S-semmit... - nyögtem ki.

• Hát... - mondta. Akkor kegyetlenebb eszközökhöz kell folyamodnom.

Elkerekedett szemekkel néztem rá.

Elkapta a kezem, és kezdett ráncigálni a házuk felé.

Nem tudtam elfutni, lány létére rohadt erősen szorította a csuklómat...

Levitt a pincéjükbe, leültetett egy székre, a kezeimet meg hátra kötözte a szék támlájához...

• Mit akarsz tőlem? - kérdeztem ijedten.

• Úgy tudom, hogy a melegek nem szeretik a heteró pornót. Ez igaz?

Nem válaszoltam, hallgattam...

Nyeltem egyet.

• Szóval igaz – vigyorodott el.

Neeeh...

Keresni kezdett valamit, próbáltam utána nézni, de nem akartam felborulni...

• Ha nem megy szép szóval, akkor mehetünk mocskosabban is – nevetett fel, amitől megint kirázott a hideg...

Elővette a távirányítót a háta mögül, és elmosolyodott.

A tévé felé irányította, és pont egy pornó csatornánál bekapcsolta...

• Neeeeh nem akarom – ordítottam. Undorító.

• Kiabálhatsz drágaságom, hangszigetelt fal. - nevetett fel gonoszan.

Ott nyalják falják dugják szopták egymást, de akkor is erős leszek, bírni fogom! Vagy nem...

• Jól van elmondom – törtem meg.

Elmosolyodott, és kikapcsolta a tévét.

Közel hajolt hozzám.

• Kezdheted.

• Én én...Megismerkedtem az öcséddel a suliba, nem tudtam, hogy az öcséd és hát... - szakítottam félbe a mondandóm. Eljátszadoztam vele egy kicsit.

Nem mondott semmit, csak sétálgatott körülöttem.

• És... - nyeltem egy nagyot. Ma is. Sajnálom – kiabáltam. Ne ölj meg.

Még mindig csak sétálgatott, aztán hirtelen megtorpant, és közel hajolt hozzám.

• Te...Megrontottad az öcsém? - kérdezte ridegen.

• I-igen.

• Megbecstelenítetted az ártatlan testét...És nem engedted, hogy nézzem?

• Igeee...

…......................

Most mi a jó franc van?!

• Mit mondtál? - kérdeztem elkerekedett szemekkel.

• Megdugtad az öcsém, és nem nézhettem? - háborodott fel.

• Ugye most hülyítesz? - kérdeztem ijedten. Megerőszakoltam az öcséd egy wc-be. - háborodtam fel.

Csillogó szemekkel nézett rám, és térdelt le elém...

Jézusom...Ez a lány elvetemültebb, mint gondoltam...

• Te bolond vagy – jegyeztem meg.

• Én ezt eddig is tudtam – mondta pironkodva.

• Méltóztatnál már elengedni?

Elgondolkozott.

Rám mutatott, és ijedtembe majdnem hátra borultam...

• Ha még egyszer megrontod az öcsikémet anélkül, hogy szólnál nekem, letépem a golyóidat – simított végig a farmeromon, és markolt rá erősen.

• É-értem... - nyögtem ki.

Kioldozott végre, felpattantam, és kinyújtózkodtam.

Rásandítottam.

• Közveszélyes a Yaoi imádatod, ugye tudod?

• Áh csak egy csöppet – pironkodott.

Tudtam, hogy dilis, már a külsejéből is látszott...

• Hazamehetnék már? Fáradt vagyok. - ásítottam.

• Persze drága, holnap találkozunk a suliba. - kacsintott rám, és vigyorgott rám gonoszan.

Intettem neki, és gyorsan eliszkoltam, mielőtt megint elkapna és megkínozna...

Sétálgattam haza, kellemes nyárias idő volt, és a kapumhoz érve hirtelen nagy morajlás csapta meg a fülem.

Féltem, hogy mégis mi támadhat le, aztán látok egy nagy szőrpamacsot a kerítés mögül, Bolyhos ugrik rám, és nyalogat meg.

• Szija drágám – ölelgettem meg. Az a bolond hol van? - kuncogtam.

• Az a bolond itt áll mögötted – fogta meg a vállam Sakuchi.

• Jézusom – ugrottam meg. Bazmeg, ma muszáj mindenkinek a frászt hoznia rám? - háborodtam fel.

• Hogy érted, hogy mindenki? - nézett rám gyanakvóan.

• Hagyjuk... - legyintettem. Aludni akarok már – toporzékoltam.

Felpattantam, megráztam magam, megsimogattam Bolyhos sörényét, és indultam venni egy jó forró fürdőt.

Ledobáltam magamról mindent, megengedtem a jó habos fürdőt, és elmerültem benne.

Persze, hogy Sakuchinak muszáj megtörnie a békét azzal, hogy rám ront...

• Mit akarsz? - bújtam ki a habok közül.

• Semmit... - mondta élettelenül.

Már megint mi a jó fene baja lehet...

• Mi bajod már megint? - förmedtem rá.

• Mondom, hogy semmi – háborodott fel.

Megfogtam a kezét, és berántottam magamhoz...Eléggé rossz ötlet volt...

• Ennyire hülye, is csak én lehetek – fogtam a fejem.

Kajánul vigyorgott rám, és keresgélni kezdett a víz alatt...

• Meg ne próbáld... - morogtam rá.

Morcosan ült a kád másik végébe, és nézett engem.

Ennél furcsább már nem is lehetne a helyzet, de aztán mégis változik a véleményem...

Bolyhos jön be hozzánk, és szaglászni kezd a kádnál.

Tüsszent egyet, és az egész fejét beborítja a hab.

Kitört belőlem a nevetés, leszedtem a fejéről a habot, és megnyomorgattam azt a cuki nagy fejét.

Sakuchi meg csendesen nézett, és vigyorgott rajtam.

• Gond van? - sandítottam rá.

• Dehogy dehogy – nevette el magát.

Elgondolkoztam.

• Sakuchi, lenne kedved szórakozni egy kicsit? - vigyorogtam rá.

• Mire gondolsz?

• Megviccelhetnénk egy kicsit Sayat, amiért ilyen kegyetlenül megkínozott.

Elkerekedett szemekkel nézett rám.

• Nem lényeg, hogy mivel, abba még beleképzelni is borzalmas...

• Fú, milyen kegyetlen – háborodott fel Sakuchi. Az én drágaságom senki se kínozhatja meg – pattant ki a vízből.

Én is kimásztam, gyorsan megtörülköztem, mielőtt Sakuchi letapizna, aztán beültem a szobámba, és gondoltam mivel kéne bosszút állni.

Talán jól rá kéne ijeszteni...De mivel??

Hmmm már van is egy nagyon beteg ötletem, mivel kínozhatjuk meg.

Hangosan felnevettem.

• Mi az? - kérdezte Sakuchi ijedten.

• Már meg is van mivel gyötörjük meg Sayat.

Figyelmesen fülelt.

• Az ablaka előtt eljátszunk egy random Yaoi jelenetet. Ha a te mangádból játszanánk el, akkor tuti tudná, hogy mi voltunk.

Elvigyorodott.

• Jó ötlet. De mégis mit játszunk el?

• Ezt te kérdezed? - sandítottam rá. Pár pillanat alatt kitalálsz egy ilyet.

Gondolkozóba esett, és én is, bár szerintem tök fölösleges, úgyis kiagyalunk valami hülyeséged odafelé menet.

Odaértünk Saya háza mellé, halkan kuncogtunk, és belekezdünk.

• Sam, még nem szeretném, annyira félek tőle, még sose csináltam. - mondtam kicsit remegős hangon.

• A csók az egyik legszebb dolog a világon, nem állhatsz ellent neki.

„Sam lágyan végigsimít Dane arcán, forrón magához vonja, belenéz éj kék szemeibe, és forrón megcsókolja az éjszakába. Óvatosan kezdi kigombolni a hófehér farmerját, és lassan megfordítja”

• Jaj Dane, ne, nem akarom. Még szűz vagyok. Legyél óvatos, és gyengéd.

• Nyugi, biztos lehetsz benne, hogy élvezni fogod, és a forró csókommal elcsábítalak.

Akkora sikoly hallatszott ki a házukból, hogy majdnem beszakadt a fülünk...

• Ki? Mi? Hol? Merre?Áááááááááááááááááááááá - ordított Saya.

• Ahhh...Sam, erősebben, ne hagyd abba. Érezni akarom, hogy belém lövellsz. - nyögtem, de legszívesebben röhögtem volna.

„Sam gyengéden körbefonta erős kezeivel Dane kissé remegő testét, forró csókokkal borította a testét, és halkan a fülébe nyögte, hogy Akarlak, Kívánlak, még jobban benned akarok lenni”

• Biztos lehetsz benne, hogy a mennybe repítelek drágaságom. Közel vagyok hozzá, hogy elárasszalak a forróságommal.

Mindketten már alig bírtuk visszatartani a röhögést.

Saya meg csak sikongatott, a sötétbe nem látott minket.

• Érzem, hogy megfeszülsz Dane – suttogta Sakuchi a fülembe. Én is közel vagyok.

Sam gyengéden rámarkol Dane merevedésére, lágyan húzogatni kezdi, közbe nyögi, hogy Mond a nevem”

• Sam Sam Sam Sam ez azzzzzz, ne hagyd abba, igen, mééég. - már szinte ordítottam.

• Közel vagyok – nyögte Sakuchi.

Saya már tiszta idegbeteg volt, tombolni kezdett, ordibálni, hogy még mindig nem lát semmit.

„Sam hangosan nyögött, és beleengedte forróságát Dane feszes kis hátsójába. Dane is hangosan nyögött, és belelövellt Sam kezei közé, és erőtlenül esett térdre.”

• Jó volt drágaságom? - Kérdezte Sakuchi.

• I-igen – nyögtem ki erőtlenül.

„Sam megint megsimogatta Dane kissé kipirult arcát, közel hajolt hozzá, leterítette a fűre, lágyan megcsókolta, és belepréselte a fűbe. Megint összeforrt a testük, a levegő csak forrt körülöttük. Sam lágyan beletúrt Dane barna göndör fürtjeibe, és még hevesebben kezdte csókolni.”

• Elééééééééééééééég meg fogok halllllllllllllllniiii – tört megint ki Saya.

Nem bírtuk már, mindkettőnkből előtört a röhögés.

Ott fetrengtünk a röhögéstől a fűbe, már könnyeztünk, aztán hirtelen valami eltakarta előlünk a holdat.

Saya nézett le ránk, és eléggé morcos volt.

• Valami gond van? - ültem fel, és vigyorogtam rá.

• Ezt ti csináltátok? - kérdezte dühösen.

• Igen drága – kuncogtam. Megérdemelted, amiért megkínoztál.

Toporzékolt egy sort, nyakon vágott mindkettőnket, és leült mellénk.

• Ennél kegyetlenebb nem is lehettél volna velem – mondta puffogva.

• Akkor én mit mondjak? - háborodtam fel. Megrontottad az ártatlan lelkem.

Rám sandított.

• Igen is az – sértődtem meg.

• Elég durva szexjelenetet vágtatok itt le – Mondta Saya. De nem felejtem el – nevetett fel gonoszan. Ezt még úgyis megbánjátok. - pattant fel, és rohant be a lakásába.

Jézusom...Már megint mit tervezhet...

Összeszedtük magunkat, csak azért is még felröhögtünk párszor hangosan, hogy Sayat idegesítsük, és elindultunk haza.

Basszus...holnap suli, és már éjjel 4 óra van...Hát remek, nem fogunk valami sokat aludni...Na sebaj.

Ledobáltam a ruháim, hívtam Bolyhost, hogy legyen a párnánk, lefeküdtem, Sakuchi is odafeküdt mellém, és megfogta a kezem.

Magamra rántottam, rávigyorogtam, és megpusziltam.

• Jó éjt drágaságom – kuncogtam.

• J-jó éjt...

Elmosolyodtam, és hamar el is nyomott az álom.