Fura Osztály - 3. Version - 2. Fejezet

Fura Osztály 3. Version – 2. Fejezet

Másnap kipattantam az ágyból.

Tudom...Hogy hétvége van, de szinte megálmodtam az egész tervemet.

Role totál hülyének nézett...Nem mint ha általában nem nézne annak, de felkeltettem őt is.

Beült a gép elé, betolt egy kis zenét, és elkezdtem elmélkedni.

Már maga a feltűnésmentesség is eléggé kérdéses...Valakit nem lehet feltűnésmentesen elrabolni...

Másrészt meg Lace vidéken lakik, ami még jobban megnehezíti a dolgomat.

De úgy is meg fogom oldani, csak kicsit időigényes lesz, másrészt meg nem tudom hova vihetném megrontani...

Gondoltam valahová ott a környékén, ahol lakik.

Annyi hülyeséget csináltam már, de ez viszi eddig a pálmát...

Nade már úgy nagyjából megvan a tervem.

Elmegyek hozzá holnap, sétálgatok erre arra nála, hogy megnézzem hol lakik egyrészt, másrészt, este biztos megy majd piálni a haverjaival, ott lesz az alkalom, hogy elvigyem, harmadrészt meg csak van egy olyan kihalt gyár, ahova elvihetném őt...

Ott eljátszadozok vele, aztán elengedem...

Nem akarom őt elengedni, de muszáj lesz.

Ha megtudja, hogy én voltam, nem sokáig élnék...Bár ha ő ölne meg, annak még örülnék is.

Rolenak inkább ezt nem mondom el...Így is totál idiótának tart, hogy így loholok egy olyan valakiért, aki nem lehet az enyém...

De attól még hogy nem lehet az enyém, attól még eljátszadozhatok vele.

Nem fog neki fájni, és még talán, vagyis biztos, hogy élvezni fogja.

Holnap korán fogok menni, Rolet hazaküldöm, anyámnak azt mondom, ott alszok egyik haveromnál, és minden probléma letudva...Úgy ahogy.

Gondolkoztam, mit kéne vinnem és aztán jutott eszembe...Hogy meg kell...Borotválkoznom.

Akkorát ordítottam, hogy az egész házunkba visszhangzott...

Muszáj lesz, különben Lace érezni fogja, hogy fiú vagyok...

Sose szabadultam még meg az arcszőrzetemtől...Az tett engem azzá, aki vagyok, az már úgy hozzám nőtt...

De a jó cél érdekébe...Meg kell válnom tőle, másrészt meg remélhetőleg hamar vissza fog nőni.

El se hiszem, hogy feláldozom a férfiasságom egy részét egy fiú miatt...

Senkiért nem borotválkoztam meg eddig...

Erőt vettem magamon, odaálltam a fürdőszobába, felkentem a borotva habot, és elkezdtem borotválkozni...

Mint ha a szívem tépték volna ki, úgy váltam meg a szakállamtól...

Fázni fog az arcom...

Jó nehezen borotváltam le, legalább fél óráig tartott, annyira szőrös voltam, de nagy nehezen sikerült...

Olyan furcsán néztem így ki, még szoknom kell ezt...

Visszamegyek a szobába, és leülök Role mellé.

• Te meg mit csináltál magaddal? - nézett rám meglepetten.
• Muszáj volt... – morogtam.
• Meg se kérdezem, hogy miért...
• Bekaphatod... - mutattam be neki, és zuhantam be az ágyamba.

Szerencse, hogy a hajamtól nem kell megszabadulnom, akkor inkább hagynám az egészet.

A hajam a büszkeségem...

Anyám is furcsán nézett rám, hogy megborotválkoztam...

Csak kiheverem valahogy, na de most nem a szakállam a lényeg.

Egész nap azon fantáziáltam milyen szép és jó dolgokat fogok majd Laceval csinálni.

Ha már feláldoztam a szakállamat, akkor már nem hátrálok meg...

Annyira elelmélkedtem az időt, hogy már be is sötétedett...Ha fantáziálok, akár órák hosszat is tudok.

Megpróbáltam elaludni, ami eléggé nehezen ment, mert nagyon meg voltam keményedve...

Persze Rolenak pont most kell itt aludnia...

Nagy nehezen sikerült elaludnom.

Másnap korán kelek, hogy elküldjem haza Rolet, és összeszedjem magam.

Megfürödtem, megmostam a hajam, megszárítottam, és begumiztam.

Felvettem egy fekete pólót, egy fekete farmert, a tornacipőm, felkaptam a táskám, amibe raktam a biztonság kedvéért egy kisebb ütőt, amit remélhetőleg nem kell majd használnom, meg egy kapucnis pulóvert.

Megindultam a buszállomásra, ahonnan Lace szokott hazamenni.

Remélhetőleg nem futok össze vele...Megvan rá az esély, hogy valahol a belvárosba bulizik.

De szerencsére mehetek hévvel is, akkor biztos nem futok össze vele.

Felszálltam a hévre, leültem az ablakhoz, és bámultam ki.

Talán egy óra lehet oda az út, addig hallgatok zenét.

Szerencsére nem látok ellenőrt...Nincs kedvem odáig gyalogolni, megszívtam már párszor az ellenőrökkel...

Leszálltam a hévről, és körül néztem.

Olyasmi volt ez a falu, mint ahol a nagyszüleim laktak.

Nyugisnak és békésnek látszik, és eléggé kevesen mászkáltak.

Muszáj volt felvennem a kapucnim, hogy ha véletlen összetalálkozok Laceval ne ismerjen fel...

Ebbe a kánikulába meg kapucniba járkálni...Agyvérzést fogok kapni, másrészt meg kell valami amivel elütöm az időt addig, amíg nem lesz este.

Sétálgattam ide oda, nézelődtem, hátha találok valami érdekeset, de néhány kocsmán kívül semmi említésre méltót se találtam.

Furcsa...Kocsma mindenhol van.

Nagyszüleim faluja is kicsi, de kocsma vagy hat van...Nem mint ha ez baj lenne.

Telt múlt az idő, járkáltam minden felé, és találtam egy baszott nagy kihalt gyárféleséget.

Gondoltam bemegyek, és körbenézek, hátha találok valami olyan helyet, ahova elhozhatom Lacet.

Imádom az ilyen kihalt helyeket, olyan jó bulikat lehetne itt csinálni hogy ihaj.

Na de most nem ez az elsődleges cél.

Találtam egy irodaféleséget, ahol még a lámpa is működött.

Lehet, hogy még használják is, hogy működik az áram, de eléggé poros, és lepusztult.

Talán valami drog tanya...Sebaj, csak kölcsön veszem egy kicsit.

Már eléggé sötét volt, kimentem a gyárból, és beleszippantottam a friss vidéki levegőbe.

Mennyivel jobb itt lenni, mint a belvárosba...

Nyugi van, nincs annyi kocsi, mert itt mindenki biciklivel jár nagyrészt.

Csak az az egy baj van a vidéki levegővel, hogy álmosít...Eléggé elálmosodtam.

Kicsit megráztam magam, és elindultam megkeresni Lacet.

Annak az esélye, hogy megtaláljam eléggé minimális...Holnap iskola, lehet, hogy nem is megy sehova...

Akkor meg jól megszívom.

Sétálgattam ide oda, aztán hirtelen csak megláttam Lacet, ahogy telefonál.

Fekete feszülős póló volt rajta, és a koptatott világoskék szaggatott farmerje.

Belehalok olyan jól néz ki, na de nem inoghatok meg.

Bedugtam a fülembe a fülhallgatót, és elkezdtem őt követni.

Hogy a fenébe csináljam?! Nem üthetem le őt...Más megoldás pedig nincs, de nem szeretnék neki fájdalmat okozni...

Muszáj lesz, Lace befordult egy kisebb utcába, utána mentem, és elővettem az ütőm.

Meg akart volna fordulni, de még időbe le tudtam ütni...

Rosszul esett, ahogy előttem esett össze, de kárpótolni fogom érte.

Felkaptam őt a vállamra, és elindultam ahhoz a gyárhoz.

Bízom benne, hogy nem ütöttem olyan nagyot, hogy amnéziás legyen...

Bementem az irodába, leültettem Lacet egy székre, és levetkőztettem.

Fekete feszülős bokszer volt rajta...Csak azt hagytam rajta.

Óvatosan végigsimítottam a testén...Beleborzongtam olyan jó teste van.

Elővettem a köteleket, amiket otthonról hoztam, és kikötöztem nem szorosra Lace lábait, meg kezeit.

Elővettem egy fekete kendőt, és bekötöttem vele a szemét.

Felkapcsoltam a lámpát, és leültem vele szembe az asztalra.

Hogy kéne beszélnem vele, hogy ne ismerje fel a hangom...?

Kezdett ébredezni, odaálltam mögé, és megfogtam a vállát.

• H-hol vagyok?
• Nyugi – suttogtam a fülébe. Nem foglak bántani.

Szerencsére nem ismerte fel a hangom.

• Tudom, kicsit furcsán hangozhat... - suttogtam megint. De nagyon tetszel nekem, és más módom nem volt rá, hogy megkaphassalak.
• Mit...fogsz csinálni velem? - kérdezte Lace.
• Biztos, hogy élvezni fogod – suttogtam megint a fülébe.

Gyengéden átöleltem, előre dőltem, és simogatni kezdtem a hasát.

• Vadítóan jól nézel ki. Úgy sajnálom, hogy nem lehetsz az enyém.

Nem mondott semmit, csak halkan szuszogott.

Lágyan megnyaltam a nyakát, és lejjebb csúsztattam a kezem az ágyékához.

Halk nyögést préselt ki a szájából.

• Ugye, hogy élvezed? - kuncogtam, és haraptam bele a nyakába.

Lassan belecsúsztattam a kezem a bokszerjébe, lágyan rámarkoltam, és megint kéjesen felnyögött.

Megfogtam az állát, és hátra fordítottam.

• Hallani szeretném a hangod – suttogtam, és csókoltam meg.

Lassan kényeztetni kezdtem őt alul, hevesen csókoltam, aztán szakadt a csók, elé álltam, és letérdeltem a lába közé.

• Nagyon felizgatsz – suttogtam, és fogtam meg megint dagadó tagját.

Elővettem, és gyengéden megnyaltam a végét.

Hangos nyögés hasított az égbe, tövig bevettem a számba, és erősen szívni kezdtem.

Lágyan masszírozni kezdtem alul, közbe erősen szívtam, körbeöleltem a férfiasságát, és egyre hangosabban, és hangosabban nyögött.

Feltüzelt vele.

• Hangosabban – suttogtam. Mutasd meg milyen az igazi hangod.

Gyorsítottam, végighúztam az ujjaim a mellkasán, hangosan nyögött, megfeszült a teste, és belelövellt a számba.

Erőtlenül dőlt a szék támlájának, és lihegett.

• Megérte – suttogtam a fülébe. Még ha rá is jössz ki vagyok, és megölsz, akkor is megérte.

Nem mondott semmit, csak csendesen pihegett.

Megpusziltam az arcát, és megsimogattam.

Odamentem mögé, kikötöztem először a lábát, aztán a kezét, aztán levettem róla a kendőt.

• Elengedlek – suttogtam a sötétből, hogy ne látszódjak. A ruháid ott vannak. - mutattam az asztalra.

Láttam, hogy néz a szép kék szemeivel a sötétbe, de szerencsére nem látott meg.

Szerintem annyira lesokkoltam most, hogy még arra sincs ereje, hogy bejöjjön a sötétbe, és megnézze ki vagyok.

Kimegy a szobából, és erőtlenül csúszok le a falon.

Tényleg megérte...

Láttam Lace egész testét, és basszus...Nem használtam ki az alkalmat, és nem fényképeztem le...

Egész életembe szidni fogom emiatt magam...

Erőt vettem magamon, összeszedtem magam, meg a cuccaim, és elindultam a gyár másik kijáratához, nehogy összetalálkozzak Laceval.

Felhúztam a fejemre a kapucnim, kiléptem a gyárból, és még utoljára visszanéztem.

Már csak busszal mehetek haza ilyen későn...

Vettem egy jegyet, vártam a buszra, de ilyenkor már szinte senki se mászkált az utcán.

Megjött a busz, felszálltam, bedugtam a fülhallgatóm, és bámultam ki az ablakon.

Vajon meg fog változni emiatt Lace?

Mármint nem úgy, hogy meleg lesz, hanem a személyisége.

Nem tudja, hogy fiú voltam e vagy lány, másrészt meg szerintem egy fiú meg egy lány nyelve teljesen ugyanolyan.

Megérkeztem a buszmegállóba, de szerintem én innen most hazagyalogolok, mert a villamos tuti tele van seggfej ellenőrökkel.

Kellemes hűvös idő volt, kevesen sétálgattak már az utcán, olyan jó volt nyugiba sétálgatni, és a zenére elmélkedni.

Lehet, hogy le fog szakadni a lábam, amire hazaérek, de nem érdekel.

Kíváncsi lennék, hogy Lace most mit csinál.

Remélem nem fáj a feje...

Végre hazaértem, ledobáltam a ruháim, bedőltem az ágyba, és egyből el is nyomott az álom.